Navbar

Nevelési Program



Dimbes-dombos Óvoda Sóskút
Helyi Nevelési Programja a 2010. évi módosításokkal

Készült: 2010. 08. 31.
Készítette: Az óvoda nevelőközössége    
2010.



                                                 Tartalomjegyzék

I.                  Bevezető
II.               Gyermekkép, óvodakép
III.           Óvodai nevelés

-         Feladatai
-         általános feladatai
-         egészséges életmód kialakítása
-         érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
-         anyanyelvi, értelmi fejlesztés megvalósítása

IV.           Az óvodai élet megszervezésének elvei
-         Személyi feltételek
-         Tárgyi feltételek
-         Az óvodai élet megszervezése / heti rend, napirend, fejlődés nyomon követése /
Az óvoda kapcsolatai
-         család
-         gyermekjóléti szolgálat,
-         egészségügy
-         iskola

V.               Az óvodai élet tevékenységei, formái és az óvodapedagógus feladatai.
-         Játék
-         Vers, mese
-         Ének, zene, énekes játék
-         Rajzolás, mintázás, kézimunka
-         Mozgás
-         Külső világ tevékeny megismerése
-         Munka jellegű tevékenységek

               Tevékenységekben megvalósuló tanulás

VI.           A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére


Záradék

I.                  Bevezető

Napjainkban elengedhetetlen, hogy  figyelembe vegyük óvodai nevelő munkánkban a megváltozott társadalmi környezetet, amelyből a kisgyermek érkezik.
Szükségszerűvé vált, hogy pedagógiai munkánk megújításához meglévő nevelői gyakorlatunk mellett tisztában legyünk a hazai oktatás-nevelés korszerűsítési törekvéseivel, mindezek mellett pedig ismerjük közvetlen partnereink véleményét, igényét és elvárásait.

Helyi Óvodai Nevelési Programunk -adaptált program- az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára építve, azzal összhangban, a helyi lehetőségek és szükségletek figyelembevételével készítettük el.
E dokumentumban határozzuk meg az óvodánkban folyó nevelőmunka alapelveit, céljait, feladatait a gyermeki tevékenységeket és a fejlődés kritériumait.
A minőség fejlesztési  folyamatban erősségeink megőrzésére törekszünk, melyek összhangban állnak nevelési programunk fő értékeivel. Aki ezt a programot a kezébe veszi, kialakul benne egy kép az itt folyó nevelésről.
Nevelőközösségünk számára fontos, hogy az ide járó gyermekek érzelmi biztonságbab töltsék óvodás napjaikat, melyben hangsúlyos helyet foglalnak el az alapképességek és kulcskompetenciák fejlesztése, melyek révén rendelkezhetnek a mindennapi életben hasznosítható tudással.
Szeretnénk, ha a hozzánk járó gyermekek szeretetteljes, biztonságos, érzelmekben gazdag, boldog környezetben nőnének fel, és életükben az óvodáskor olyan időszak lenne, amire jó visszaemlékezni. A velük foglalkozó felnőtteknek alapelve kell hogy legyen a gyermekközpontúság, a befogadó nevelés, a gyermek személyiségének érzelmi biztonságot nyújtó tisztelete, egyediségének elfogadása, szeretete és megbecsülése.
Legfőbb célunk a nyugodt , érzelmi biztonságot nyújtó, sok szép élményt adó, folyamatos, szabad játékot és aktív tevékenységet biztosító óvodai élet megszervezése.

                                                  

                                                                               Bereczkiné Ulehla Anna
                                                                                   Óvodavezető







Óvodánk jellemző adatai:

Hivatalos elnevezés: Dimbes-dombos Óvoda
Fenntartó: Sóskút Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
                  2038 Sóskút, Szabadság tér 1.


Címünk: 2038 Sóskút, Tulipán u. 9/a
Elérhetőségünk:
           Telefon : 23 348 055
           E-mail   : soskuti.ovoda@freemail.hu


Óvodánk 6 óvodai csoportszobával és tornateremmel rendelkezik.
Jelenleg 5 csoport működik, 4 tiszta csoport és egy vegyes életkorú csoport.

Csoportjaink:
                     KATICA / vegyes /
                     PILLANGÓ
                     MICIMACKÓ
                     CICA
                     SÜNI



Helyzetelemzés


Az óvoda 1977-ben épült, 4 csoportos óvoda volt.
2010-ben óvodabővítés keretében új épület szárnyat kaptunk és ebben helyet kapott egy korszerűen felszerelt tornaterem.
Csoportszobáink tágasak, esztétikusak. Külön helységben működik a logopédia heti 4 órában.
A mozgásigény kielégítésére minden évszakban a tornaterem ad lehetőséget, amely az óvodai nevelésen kívüli szolgáltatásokra is lehetőséget ad.
Tágas udvarunkon az Uniós szabványnak megfelelő / tovább bővíthető / játékeszközök találhatók, balesetmentesített környezetben.
Óvodánkat elsősorban a településen élők, illetve az itt dolgozók veszik igénybe, de szívesen választják gyermekeik számára  körzetünkön kívül élő szülők is.
A családok megváltozott életkörülményeiből adódóan óvodánkban a társadalom valamennyi rétegének gyermeke jelen van. Az adott körülmények az óvoda részéről tudatos fejlesztést feltételeznek a  hátránykompenzálásban és tehetséggondozásban. Minden évben a beíratáskor dől el, hogy szeptemberben mennyi homogén és heterogén szervezésű csoportot indítunk, ami függ a gyermekek létszámától, korától. Fontos, hogy az újonnan induló csoport óvodapedagógusai azonosuljanak az osztott vagy osztatlan csoport előnyeivel, mert munkájuk csak így lehet eredményes.
Szülői kezdeményezésre kiemelten közhasznú alapítvány / „ Fél krajcár Alapítvány „ / segíti az óvodai élet színesítését



II.                Gyermekkép



Úgy tartjuk, hogy minden gyermek más, ezért az eltérő fejlődésű és képességű gyermekek a világot, annak megismerését sokféle úton, időben eltérő módon fogják fel – vagyis másképp.
A hozzánk járó gyermekeknek olyan környezetet biztosítunk, amely támogatja az élmények feldolgozást, amelyben természetes módon élhet együtt a különbözőségekkel, ezért az óvodáskor végére korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris, elfogadó, együttműködő játszótárssá,csoporttárssá válhat.
Gyermekközpontú, befogadó nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.
Olyan világot teremtünk a gyermekek számára, amelyben megtapasztalhatják, hogy „ A világ jó „
A kisgyermek a tevékenységeiben érzékszervi tapasztalatok alapján ismeri meg az állandóan változó, alakuló világot. Sikeres és sikertelen próbálkozásai útján lassan felfedezi a világot. A jót és a rosszat, a számára értékest és értéktelent képes lesz megkülönböztetni.
Minden gyermek érték, de ahhoz, hogy ezek az értékek, lehetőségek megvalósuljanak segítségre van szüksége. Amellett, hogy biztosítjuk számára az önfeledt boldog gyermekkort, gondolnunk kell a jövőjére is, arra, hogy sikeres felnőtté válhat, ha képességei, tudása alkalmazhatóvá válik.
Ebben a hosszú folyamatban hangsúlyos helyet foglal el a szabad játék, amely személyisége teljes kibontakoztatásához vezethet, hiszen a játék a fejlődés és fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban.
Fejlődését genetikai adottságok az érési törvényszerűségek és a  spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A fejlődésük nyomon követése lehetővé teszi a szükséges beavatkozásokat.
A személyiség szabad kibontakoztatásában a személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek modell közvetítő szerepet töltenek be, ennek érdekében mintát kell nyújtaniuk számukra, kerülve a nemi sztereotípiákat, hangsúlyozva a nemek társadalmi egyenlőségét.
Nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvodapedagógus.  A nevelés teljes időtartama alatt jelen van a gyermekek között. Modellt, mintát nyújt, elfogadó, segítő, támogató attitűdjével. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és a nem pedagógus alkalmazottaknak munkája összhangban van, egymást támogatva folyik, így segítve a nevelés eredményességét. Fontos szabályunk az elvárások megbeszélése, az együtt nevelés. A migráns gyermekek kultúrájának, anyanyelvének megismertetése révén megismerkednek más népek életével, szokásaival.

Óvodakép


A Dimbes-dombos óvodában olyan gyermekközpontú környezetet alakítottunk ki, ahol a befogadó attitűd természetes, az óvodapedagógus, a nevelő munkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Szívesen fogadjuk azoknak a családoknak az érdeklődését is akik más kultúrát közvetítenek gyermekeik felé, nem magyar állampolgárként élnek falunkban.
Az egyenlő hozzáférés biztosítása mellett elsődleges a gyermeki szükségletek kielégítése egyéni bánásmóddal, a kisgyermek egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatásával.
Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez, optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára a legelfogadhatóbb környezetben nevelkedjen. Ennek feltétele a gyermek jelzéseire fordított komoly figyelem, a nem könnyen érthető jelzések, tünetek értelmezése, s az ezek mögött lévő szükségletek feltárása.
Óvodapedagógusaink és az óvoda valamennyi dolgozója részéről megvalósul a gyermeki személyiséget övező bizalom az által, ahogy a gyermekekkel foglakozunk, az érdekeiket minden tekintetben figyelembe kívánjuk venni.
Minden dolgozónktól olyan bánásmódot és kommunikációt várunk el a kisgyermekekkel szemben, amely modellértékű. Ennek érdekében az óvodapedagógusok és nem pedagógus dolgozók munkája teljes összhangban van. A szabad játék feltételeinek megteremtése hangsúlyos és elsődleges helyet kap az óvodai élet megszervezésében.
Nevelésünk gondoskodik e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését az egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Pedagógiai intézkedéseink figyelemmel kísérik a gyermek személyiségfejlődését.
Mindent megteszünk az optimális feltételek biztosításában úgy a személyi mint a tárgyi feltételek terén.
A feltételek megteremtéséhez elengedhetetlen a megalapozott, jól átgondolt és megtervezett költségvetés elkészítése, de felhasználjuk az alapítvány, a szülői munkaközösség és rajtuk keresztül a szülők segítségét is. Pályázati tevékenységünk terén is törekszünk az aktivitásra.
Óvodánk minden mozzanatával a gyermekek életformáját szolgálja.
A tárgyi, szokásbeli, az érzelmi és tartalmi környezet alapja a gyermek fejlődésének, szabad játékának és tanulásának, segítve az iskolai környezetbe történő beilleszkedést.
Nevelőmunkánk során segítjük a gyerekeket a nyitottság elsajátításához, a különbözőség elfogadásához, a környezettudatos magatartás megalapozásával a természet értő szemléletéhez.
Hangsúlyt helyezünk a hagyományok szokások a kulturális örökség megismerésére, ápolására is. Befogadó nevelésünkkel lehetőséget teremtünk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns gyermekek óvodai nevelésére, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integrációra.
Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.


III.           Az óvodai nevelés
Feladatai
-         Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
-         Ezen belül:
-         az egészséges életmód kialakítása,
-         az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
-         az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi-lelki fejlődésének elősegítése.
A gyermek egészségéért a család mellett az óvoda is felelősséggel tartozik. Az eredményes egészségnevelő munkánk alapja az egészségvédelmi szemlélet fejlesztése a korszerű megelőzés a prevenció a feladatunk.
A kisgyermek számára az elsődleges modell a szülő, a család és a közvetlen környezete.
A gyermek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködést szokások kialakítása, a betegség megelőzés az egészségmegőrzés alapvető feladatunk.
Nagyon fontos a családokkal való együttműködés. Követendő példa szempontjából kiemelt jelentőségű az óvónők egészség nevelő munkája, benne az egészségügyi szűrővizsgálatokkal, mint gerinc, lúdtalp, hallás, látás vizsgálat, valamint a fogászati szűrés.
A kialakítandó szokások megfelelnek a gyermek korának, szellemi, lelki sajátosságainak, igazodnak a gyermek személyiségéhez.
Tevékenységekbe való bevonás segíti a gyermek önálló véleményalkotását és döntési képességeinek fejlődését, ezzel közvetett módon az iskolai beilleszkedést.
Megfelelő szakembereket vonunk be / gyermekorvos, védőnő, pszichológus / a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi,-lelki nevelési feladatok ellátásába. Az óvónő az egészséges életmódra nevelés érdekében szokásokat alakít ki.

 Táplálkozási szokások alakítása
·        Az étkezések a napirendbe épülve ritmikus időben történnek, az óvónő tapintattal szoktatja, segíti a gyermekekt kívánt táplálkozási követelményekhez.
·        Megfelelő folyadékot biztosít a nap folyamán.
·        Figyelembe veszi étkezéskor egyéni szükségleteket.
·        Közösen elkészített saláták fogyasztására lehetőséget biztosít.
·        Szülők bevonásával biztosítja a napi gyümölcs fogyasztást.
·        Faliújságon tájékoztatja a szülőket az óvodai étlapról, hogy azt figyelembe véve alakítsák az otthoni étkezést.
·        Kialakítják a kulturált étkezési szokásokat / esztétikus terítés, helyes evőeszköz használat, nyugodt étkezés, étkezés közbeni helyes viselkedés /
·        Figyelembe veszi a családok sajátos táplálkozási szokásait, ezeket tapintatosan összehangolja az óvodai szokásrendszerrel.
·        Segítséget nyújt a terítésben, az étkezés előkészületeiben, ösztönöz az önálló munkavégzésre.
·        Javaslatot tesz az egészséges ételek, italok fogyasztására / születésnapok, farsang, egyéb események alkalmával./

Higiénés szokások alakítása

*Az óvónő kiemelt jelentőséget tulajdonít a gondozásnak, segíti a testápolási és tisztálkodási szokások alakítását, gyakoroltatja a tisztálkodási eszközök használatát.

*Az elhanyagolt gyermekek szüleivel tapintatos beszélgetést kezdeményez.
*Fokozatosan ráébreszti a gyermeket hogyan segítsen önmagán, hogyan váljon egyre önállóbbá.
*Bensőséges kapcsolat létrehozására törekszik a gyermekkel, együttműködik a gondozást segítő többi munkatárssal.
*Megismerteti e gyermeket az orrfúvás megfelelő módjával, köhögéskor tüsszentéskor kívánatos viselkedéssel.

Pihenés-alvás szokásai

·        az óvónő minden csoportban mesével, énekkel altat, felfigyel a zaklatott, nyugtalan gyermekre
·        alvás idő alatt biztosítja a nyugalmat, csendet
·        az alvást nem erőlteti / nyugodt fekvés /


 Testedzés, testmozgás szokásainak alakítása

·        Változatos mozgáslehetőségeket biztosít a természetes mozgáskedv megőrzésére, a mozgás megszerettetésére.
·        A helyes testtartás kialakítása és a mozgásügyesség fejlesztése érdekében / prevenció / rendszeresen szervez láb és tartásjavító mozgásos játékokat.
·        Biztosítja a mindennapi levegőn történő / szabadban / mozgást, jó időben és rossz idő esetén is. / séták, kirándulások, mozgásos játékok/ Ha az időjárás nem engedi a tornaszobában.
·        Figyel az időjárásnak megfelelő öltözködésre.
·        Gondoskodik a termek levegő cseréjéről.

Anyanyelvi nevelés, fejlesztés az egészséges életmódra nevelés alkalmával

·        A gyermekek szükségletei, kívánságai szóbeli kifejezésére készteti.
·        Törekszik a tevékenységek pontos szóbeli megfogalmazására.
·        Lehetőséget teremt a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban a különböző beszédformák gyakorlására, cselekvésekkel kapcsolatos fogalmak, összefüggések, műveletek megnevezésére.
·        Törekszik arra, hogy a saját és más dolgozók kommunikációja, bánásmódja modell értékű legyen.



Környezetvédelemhez és megóváshoz kapcsolatos szokások alakítása

·        Az óvónő a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokásokat alakít ki.
·        / víztakarékosság, növények, állatok óvása, szelektív hulladék gyűjtés /

Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
·        Az érzelem a személyiség szubjektív állapotát és a környezethez, az őt körülvevő világhoz való viszonyát fejezi ki, közvetlen átélés formájában.
·        Az óvodás gyermek magatartása érzelem vezérelt. Nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk, hogy érzelmi biztonságban, otthonos derűs, kiegyensúlyozott napi, heti, havi évi ritmusban, szeretetteljes nevelésben és környezetben, változatos, számára választható tevékenységeket végezzen. Szokásrendünk, nevelési hatásaink elősegítik, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően képesek legyenek a környezetükhöz való legoptimálisabb alkalmazkodásra. Törekszünk arra, hogy már a befogadás pillanatában az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. / Előzetes családlátogatás alkalmával megismert óvó nénik fogadják. /Kedves elfogadó légkör vegye körül a gyermeket, ahol az óvó nénit, dadus nénit, társait az elfogadás jellemzi, és védelmet, biztonságot nyújt számára.
·        A gyermek óvodába lépése a családdal való együtt tervezés első pillére. A befogadás pillanatában az óvodapedagógus –gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek között olyan pozitív magatartás, viselkedési minta alakuljon ki, amely elfogadja a különbözőségeket és megértő egymást elfogadó érzelmi kapcsolatra épül.
·        Segítjük a gyermek önkifejezési törekvéseit, hajlamainak, érdeklődésének és képességeinek szabad kifejezése által.
·        Fontos számunkra a gyermek erkölcsi értékrendjének, szokás és normarendszerének megalapozása. Ennek érdekében fejlesztjük erre vonatkozó kompetenciáit: erkölcsi tulajdonságait, szociális készségeit és képességeit, attitűdjeit.
·        Megalapozzuk a szülőföldhöz kötődést szűkebb és tágabb környezetének megismerése által.
·        A gyermeki magatartás alakításában fontosnak tartjuk, hogy az óvó nénik és az itt dolgozók a gyermekekkel való kapcsolata, viselkedése modellértékű legyen az óvodánkba járó gyermekek számára.
·        Segítjük a sajátos törődést igénylő gyermekek – nehezen szocializálható, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermeke érzelmi nevelését, szocializációs képességeik fejlődését, szükség esetén megfelelő szakember biztosításával. / művészeti isk. oktatói /
·        Óvodai nevelésünket a családi nevelés kiegészítő részének tekintjük. Fontos számunkra a szülőkkel és gyermekekkel olyan vélemény csere, döntés, melynek eredményeként lehetővé válik a többféle nézet és érték olyan módon történő összeegyeztetése, beépítése nevelési programunkba, mely óvodánk normarendszerébe is bele illik.
·        A gyermekek többsége 3 éves korára tudja magáról, hogy milyen nemű, kialakul a nemi identitása, és ennek megfelelően próbál viselkedni. Tapasztaljuk, hogy a nemek közötti szerepek egyre inkább összemosódnak, határai tágulnak. Nevelő munkánk során kerüljük a nemi sztereotípiák / fiú-lány / erősítését, törekszünk ennek fokozatos oldására.

Az óvónő feladatai:
·        Csoportjában otthonos, barátságos légkört alakít ki, ahol érvényesülhetnek a kedvező érzelmi hatások, az érzelmi biztonság eljuttatja a gyermekeket ahhoz a tapasztalathoz, hogy együtt lenni együtt tevékenykedni jó.
·        Személyes mintaadással erősíti a pozitív gyermeki megnyilvánulásokat. / szeretet, elfogadás, figyelmesség, érdeklődés, aktivitás, bizalom, tisztelet, elismerés, kíváncsiság. /
·        Gondot fordít a beszoktatás, befogadás folyamatára, igyekszik minden gyermek igényét testi,-lelki szükségleteit differenciált módon figyelembe venni.
·        Segíti az új gyermek beilleszkedését a csoport életébe, érősíti biztonságérzetét, az őt körülvevő személyek – óvónő-dajka-ovistársak- elfogadásában, az óvodai élet szokásrendszerének megismerésében, elfogadásában.
·        Megszervezi a csoport életét, kialakítja a szokás és szabályrendszereket. / együttműködés, önállóság, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat közös értékek óvása, védelme /
·        Lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek gyakorolhassa a társaihoz való helyes viszonyulást, melyből megerősítést kap saját viselkedésére vonatkozóan.
·        Személyes példaadással, helyzetteremtésével fejleszti a gyermekek erkölcsi tulajdonságait, megalapozza erkölcsi értékrendjét. / segítőkészség, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség /
·        Lehetőséget teremt a gyermek természetes, társas szükségleteinek kielégítésére.
·        Példamutatással neveli a gyermeket toleranciára, a különbözőségek elfogadására.
·        Folyamatos kapcsolatot tart fenn a logopédussal, fejlesztőpedagógussal, pszichológussal.
·        Szorgalmazza, hogy a konfliktusokat a gyermek maga oldja meg, segítségadás esetén törekszik a nyertes-vesztes nélküli megoldásokra.
·        Az együttes tevékenykedés során kialakuló baráti kapcsolatokat támogatja.
·        Úgy szervezi a gyermekek óvodai életét, hogy az magába foglalja a szabad mozgást, a sokféle tevékenységi lehetőséget, de lehetőséget ad az elvonulásra / kuckójátékra / is.
·        Változatos élményeken és tapasztalatokon keresztül megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermekek megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, annak hagyományait, erősíti a szülőföldhöz való tartozás érzését.



Anyanyelv-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés és fejlesztés

Nevelőtevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása.
Az anyanyelv használata  áthatja az óvoda egész napi életét.
A beszéd része a kommunikációnak, fontos eszköze az önkifejezésnek, ezért feladatunk a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a beszédre, mesélésre ösztönzés.
Az anyanyelvet éppen elsajátító gyermeknek a családja után a legjelentősebb mintát az óvónők, dajkák, és az óvodában dolgozó felnőttek adják. Megnyilatkozásaink, viselkedésünk, bánásmódunk modell értékűek, beszédünk helyes beszédmintául szolgál.
A helyes és szép beszéd mélyíti gyermek érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására.
Segítjük az SNI-s  gyermek – beszédfogyatékos, megkésett beszédfejlődésű – hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermek fejlődését, szükség esetén megfelelő szakember biztosításával.
A más kultúrából érkező, nem magyar anyanyelvű gyermeket segíteni kívánjuk a magyar nyelv elsajátításában, a kommunikációban.


Az óvodapedagógus feladatai

* Megfigyeli, felméri az óvodába kerülő gyermek beszédállapotát, beszéd és kommunikációs készségét, mivel az anyanyelvi nevelés terén fontos a minél korábbi preventív fejlesztés, a hátrányos helyzet felszámolása iskolás korra.

*Bármilyen fejlődési zavar, akadályoztatás esetén szakember ( orvos, logopédus, fejlesztő pedagógus) beavatkozását javasolja.

·        Minél többször egyéni beszélgetős kapcsolatot teremt, érdeklődéssel hallgatja a gyermek élményeit, közléseit, aktuális érzelmeit.
·        Élményszerű beszéddel próbálja növelni a gyermek beszédkedvét, párbeszédre ösztönöz, a gyermek mondanivalója iránt érdeklődést mutat, - ezzel beszédre ösztönöz. Figyelemmel kíséri a gyermek metakommunikációját, egyszerű jelbeszédét, számára fontos szavak összekapcsolását. ( beszélő környezet )
·        Megteremti a szóbeli megnyilvánulásra ösztönző, oldott légkört, melyben lehetőség nyílik a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezésének fejlesztésére.
·        A napirendi tevékenységek megvalósításakor csak a szükséges mértékig alkalmaz egész csoportnak szóló utasítást, többnyire egyéni és kisebb csoportos beszélgetéseket szervez. Kihasználja a kisebb csoportos beszélgetések alkalmait.
·        Gondozási tevékenység során odafigyeléssel támogatja a gyermeket testi szükségletei megfogalmazásában.
·        Ösztönzi a gyermekeket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára.
·        A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás, dalos játékok, hagyományápoló tevékenységek gyakorlása során folyamatosan anyanyelvi élményhez juttatja a gyermeket, gyarapítja szókincsét.
·        A mozgás, -testnevelés során utánzó mozgásformákat fogalmaz meg, közlései szemléletesek, sok hasonlatot tartalmaznak.
·        Dramatikus játékot szervez, mely jó lehetőséget teremt a kommunikációs ( verbális, nem verbális ) jelzések felismerésére, használatának gyakorlására, a kontaktus teremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztésére.
·        Mintaadással valósítja meg a szabályközvetítést. ( Nem javítgat.) A folyamatos, összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítását segíti.
·        Anyanyelvi fejlesztés során figyelembe veszi a beszédet meghatározó otthoni környezetet, a gyermek egyéni képességeit.
·        A más kultúrából érkező gyermekeket segíti a magyar nyelv megértésében, elsajátításában különböző kommunikációs eszközök segítségével. Lehetővé teszi, hogy a gyermek megismerje anyanyelvét, kultúráját, mellyel hozzájárul az elfogadás, tolerancia, a különbözőség elfogadásához.
·        Az anyanyelv elsajátítása során kiemelten kezeli a gyermek beszédészlelését, beszédértését, szóbeli emlékezet fejlesztését.
·        Jól együttműködik a logopédussal a megelőzés és korrekció területén. A szülőket konkrét tanácsokkal segíti. ( könyv)
·        Szükség esetén kapcsolatot tart egyéb szakemberekkel – fejlesztő pedagógus, pszichológus-.


Értelmi fejlesztés és nevelés

A gyermekek egyéni sajátosságaira, tapasztalataira építve olyan változatos tevékenységeket kívánunk biztosítani, amelyeken keresztül megtapasztalhatják az őket körülvevő világot.
Lehetővé válik a természeti, az épített, a társas társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartás minták, értékek és életviteli szokások elsajátítása.
Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg.
Arra törekszünk, hogy az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer a gyermek érdeklődésére, cselekvésére, előzetes tudására tapasztalataira épüljön.
A biztonságos érzelmi és- inger gazdag környezet biztosítja a gyermeki érdeklődés, játékkedv, mozgásigény, utánzási vágy kielégítését.
Az óvodai élet tevékenységei a játék, munka, a külső világ tevékeny megismerése, mese-vers, ének-zene, dalos- játékok, vizuális tevékenységek, a mozgás során bővítjük ismereteit, tapasztalatait, alakítjuk készségeit, jártasságait.
Az értelmi fejlesztés, képesség fejlesztés során végig gondoljuk az egyes gyermek fejlődését, családi hátterét és ehhez igazítjuk módszereinket, az eszközt, a szervezeti formát.
A sajátos nevelési igényű, egyéni bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztésében szakember segítségét kérjük. ( óvodai fejlesztő pedagógus, pszichológus)


Az óvodapedagógus feladatai

·        Csoportjában olyan változatos, érdekes élményeket tevékenységeket szervez, sokoldalú tapasztalati lehetőségeket biztosít, mellyel felkelti, ébren tartja a gyermekben a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére.
·        Gyakorlási lehetőségeket teremt a gyermekek számára az egyéni képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek, élethelyzetek során, - játékban, munkában, tanulásban, a különböző tevékenységekben.
·        A gyermek képességét önmagához  - saját lehetőségeihez – viszonyítva fejleszti, a gyermek meglévő tapasztalataira, ismereteire alapoz.
·        Rendszerezi, bővíti a gyermek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit oly- módon, hogy ezeken keresztül fejlődjenek megismerő képességei ( érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, problémamegoldó – és alkkotó gondolkodás, fogalmi gondolkodás. )
·        Lehetőséget ad a vélemény alkotásra a különböző élethelyzetekben, társas kapcsolatait, környezetét befolyásoló választási lehetőségeket teremt, amelyben a gyermek döntésképessége fejlődik.
·        A gyermeke meglévő képességeihez igazítja a fejlesztést.
·        Optimális feltételeket teremt a különböző sajátosságokkal rendelkező gyermeke fejlődéséhez.
·        Folyamatosan kapcsolatot tart az SNI-s és egyéni bánásmódot igénylő gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel.


Az óvodánk nevelési célja

A 3-7 éves gyermek személyiségfejlesztése életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával:


* Testi-érzelmi-szociális-értlmi  érettség alakítása, az egyéni személyiségjellemzőknek megfelelően.

*Adekvát és rendszeres életritmus kialakítása, működtetése a gyermek számára biztonságot nyújtó, megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer által.

* Nyelvi kifejezőkészség megalapozása.

* Komplex nevelés, mely a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartására és kielégítésére, a kreativitás előtérbe helyezésére, és a kompetencia érzés kialakítására fenntartására törekszik.

·        Játékba integrált cselekvéses tanulás, melynek révén az ismeretek tapasztalatokon keresztül történő megszerzése a cél. Megteremtve ez által azt a lehetőséget, hogy a gyermekjátékon, művészeteken, alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére a tanulás örömének átélésére.
·        A tágabb és szűkebb környezete közvetlen tapasztalati úton történő megismerésével környezettudatos magatartás megalapozása azért, hogy a gyermek tisztelje környezetét, és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne.*
·        Sikeres, a közösségi élethez szükséges szociális integráció
·        Az önálló, ugyanakkor együttműködésre képes szociális fejlettség elérése az egyéni személyiségjellemzőknek megfelelően.
·        A családokkal való együttműködés, kooperáció, partnerség megalapozása, működtetése a folyamatos párbeszéd feltételeinek biztosítása a gyermekek beilleszkedésének segítése érdekében.
·        Az óvodai környezet alakítása oly módon, hogy az biztonságot, nyugalmat biztosítson, a gyermekeket körülvevő felnőttek óvónők, dajkák természetes támaszt, ha kell társat jelentsenek a gyermekek számára.
·        Egyéni differenciált bánásmóddal a gyermek személyes igényeinek biztosítása.
·        Az óvoda közösségformáló szerepének erősítésével törekedjen arra, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben, váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyan akkor  egyedül is tevékenykedhessen.
·        Az önként vállalt tevékenységek révén a gyermek élje meg a közösségért való tevékenykedés örömét, ami az értékek normák kialakulásához vezet.
·        Integráció és inklúzió a különös gondoskodást igénylő gyermekek számára
·        A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékűnek érezze magát.
·        Az egyéni differenciált fejlesztés különös gondossággal, megfelelő területeken, és módon, szakemberek együttműködésével történjen, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő környezet vegye körül.
·        A pedagógiai környezet a másság elfogadását és a toleranciát b

Az óvodai élet megszervezése

Gyermekeink egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek szükségleteihez, figyelembe vesszük a helyi szokásokat, igazodunk az iskola reggeli beérkezéséhez, ezzel is segítve a szülőket gyermekeik mindkét intézménybe történő időbeni beérkezéséhez.


Fő elvünk, hogy a rendszeresen ismétlődő tevékenységek biztonságot teremtsenek gyermekeinknek. Segít a helyes szokásrendszer kialakításában és a szabálytudat kialakításában. Az óvónők alkalmazkodnak, improvizálnak az életszituációkhoz, évszakokhoz, természeti jelenségekhez, ezáltal minden lehetőséget megragadnak a mondókázásra, mesélésre. Amikor kedv, igény, idő és hely van bármikor lehetőséget biztosítunk a mesélésre  a verselésre és az éneklésre.
Kiemelt szerepet tulajdonítunk a gondozásnak, hiszen ilyenkor is nevelünk, mélyítjük kapcsolatunkat a gyermekekkel. Gondozási tevékenység alkalmával fokozódik a gyerekek beszédkedve, közlékenysége. Az ilyenkor kialakuló beszélgetés, bemutatás, nyelvi utánzásra késztetés alkalmat ad a legkülönfélébb beszédformák gyakorlására, a legváltozatosabb spontán beszédfordulatok alkalmazására.

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek érdekében együttműködünk a szülőkkel, közös megbeszélések ( fogadóóra), közös programok (sportnap, kreatív délután, szalonna sütés ). A rászoruló családoknak hozzájuk illeszkedő megoldásokat javasolunk, illetve keresünk. Szem előtt tartjuk a gyermek mindenek feletti érdekeit, hogy a gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítsuk együttműködve a szülőkkel, a kölcsönös bizalomra építve.
A szülők nyilatkoznak arról , hogy pl. családlátogatáson szívesen fogadnák-e az óvónőt.
Az óvónő szerepe, hogy mindig a gyerek családja jellemzőinek élethelyzetének ismeretében cselekedjék, mindig az adott szituáció függvényében. ( Tanácsot ad, támogat, segít, felhívja a figyelmet a problémákra.)
Szükség esetén a beavatkozás komolyabb formáival is élnie kell. ( Gyermekjóléti Szolgálat).
Az együttműködés lehetőséget nyújt az óvoda életébe való betekintésbe, közösségvállalásba.
A sikeres kapcsolattartás érdekében a kölcsönös bizalmat erősítő találkozási formákat szervezünk. Ilyen összejövetelek a kreatív délutánok, szülőknek szervezett óvodai életen kívüli programok. Óvónőinkben az „ anyai” jellemzőknek kell dominálniuk, nemcsak a befogadás időszakában, hanem folyamatosan figyelemmel kell lenni a család és az óvoda szokásainak összehangolására.

Óvodásaink fejlődésének nyomon követését a fejlesztő munka hatékonyságát a harmonikus személyiség fejlesztés érdekében fejlettségmérő lapokat használunk. Annak pontos vezetése elősegíti a problémák korai felismerését és lehetőség nyílik arra, hogy időben elkezdjük az egyénre szabott prevenciós fejlesztéseket és képet kapunk arról, hogy melyik gyermeknek lesz szüksége más szakember segítségére. Így nagyobb esélyük van a hátrányok leküzdésére és kellőképpen felkészített gyerekek kerülnek ki 6-7 évesen az óvodából. A fejlettségmérő lapokat Porkolábné Dr. Balogh Katalin által összeállított megfigyelési szempontok alapján végezzük, melyek nem sértik a gyermek érdekeit.
Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógus és a dajka összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez.
Az azonos csoportban dolgozók megbeszélik az adott csoportban a gyermekek személyiség fejlődése érdekében tervezett módszereket, elvárásokat, így egységes elvárások alapján tudják nevelni a rájuk bízott gyermekeket



Személyi feltételek

Óvodánk szakmai munkáját egy óvodavezető irányítja önálló munkáltatói jogokkal és részben önálló gazdálkodói jogkörrel. Kinevezését a Képviselő-testülettől kapja pályázati elbírálás alapján.
Az óvoda személyi ellátottsága a jelenlegi formában kedvezően segíti a célok elérését.

Óvodavezető
1 fő
Óvodavezető helyettes
1 fő
Óvodapedagógus
10 fő
Dajka
5 fő
Takarító
1 fő


Külső segítő szakemberek

Logopédus
1 fő
Pszichológus
1 fő
Néptánc oktató
1 fő








Szakvizsgázott óvodapedagógusok

Közoktatás vezető
2 fő
Tanügy igazgatási szakértő
1 fő
Fejlesztőpedagógus
1 fő
Népi játék és kismesterségek oktatója
1 fő
Drámajáték vezető
1 fő





Tárgyi feltételek


Az óvoda 6 csoportszobával, tornateremmel és főzőkonyhával ellátott. A konyha vállalkozási formában működik. Csoportjaink száma öt, 4 csoport azonos életkorú, 1 csoport vegyes életkorú.
Csoportjaink elnevezése:
-         MICIMACKÓ
-         CICA
-         SÜNI
-         PILLANGÓ
-         KATICA

Felszereltségünk jó, rendelkezünk a helyi program megvalósításának feltételeivel. Udvarunk az épület berendezési tárgyai biztonságosak, megfelelnek a gyermekek testméreteinek. Törekszünk a lekerekített formák alkalmazására, csökkentve ezzel a baleset veszélyt.
Esztétikus környezet, pasztell színek, puha textíliák, természetes anyagok alkalmazása harmóniát áraszt. A csoportok berendezése lehetővé teszi e gyermekek számára a mozgás és játék igényük kielégítését. A bútorok, csoportban lévő tárgyi felszerelések a gyermekek számára hozzáférhetők és biztonságosak.
Munkatársaink megfelelő munkakörnyezetben tudnak dolgozni, és a higiéniai feltételek is adottak. Nevelői szobánkban lehetőség van a szülők fogadására és a négyszemközti beszélgetésekre, amely biztosítja a bizalmas közlések lehetőségét.


Az óvoda kapcsolatai

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.
Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Ez az együttműködés a személyes kapcsolat a szülői szervezetekkel ( SZMK, Alapítvány) való kapcsolat, szülői értekezletek, faliújság, a honlapunk. A szülők betekintést nyerhetnek az óvoda életébe bármikor, az óvónővel történő egyeztetés alapján. Munkadélutánokat szervezünk Advent előtt, ahol a gyerekek, szülők és az óvónők együtt készítenek különböző tárgyakat, díszítő elemeket. Hagyomány, hogy Anyák napját az óvoda udvarán közös szalonnasütéssel ünnepeljük.
Támaszkodunk a szülőkre, és nyitottak vagyunk a tőlük jövő kezdeményezésekre. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlat, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A családi háttér jobb megismerése érdekében igény szerint fogadóórát tartunk, és ha igénylik családlátogatáson is részt veszünk. Óvodába lépés előtt lehetőségük van a szülőknek és a gyerekeknek megismerni az óvodát és az óvó néniket, dadusokat.

Fenntartóval jó a kapcsolatunk, igyekszünk biztosítani a gyerekek igényeinek megfelelő felszereléseket, eszközöket.

A Nevelési Tanácsadó pszichológus közreműködését biztosítja, így a gyerekek folyamatos ellátása megoldott.

 Heti két alkalommal ( 4 órában ) logopédus foglalkozik a rászoruló gyerekekkel.

A gyermekorvossal, fogorvossal, szemész orvossal kialakult a szükségességen alapuló ellátás. A védőnővel napi kapcsolatban vagyunk, rendszeresen látogat bennünket és segít a családok jobb megismerésében is.

Az iskola és az óvoda jól együttműködik. Nagycsoportosaink iskola látogat foglalkozásokon vehetnek részt, ahol megismerhetik az iskolát és a tanító néniket. A művészeti iskola tanulói 1-2 alkalommal ( jeles napokon ) zenei programmal szórakoztatják óvodásainkat.

A gyermekjóléti szolgálat meghatározott időszakokban esetmegbeszéléseket szervez, ahol az óvoda vezető és a gyermekvédelmi felelős részt vesz és közösen keresik a problémák megoldását.



A veszélyeztetettség okai

A veszélyeztetettség több okból is előállhat:
- lehet kizárólag nagyon rossz anyagi körülmény az indoka,
- de olyan szülői, családi magatartás, mentalitás is, amely a gyermeket függetlenül veszélyezteti.
Ennek konkrét megítélése a gyermekvédelmi hatóság feladata, mely támaszkodik az óvoda jelzésére is.
Az említett kapcsolatok kialakításában, fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez.




Gyermekvédelmi feladatok

Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló hatályos  törvények, jogszabályok, rendeletek határozzák meg.

-         Minden gyermeket érintő döntésben, a gyermek mindenekfelett álló érdekeit kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg
-         A gyermek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyebek.
-         Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell.
-         A gyermeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyermeknek joga van, hogy a nevelési intézményben biztonságban, befogadó, előítélet mentes egészséges környezetben nevelődjön.
-         Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontására kell törekedni, és megelőzni az újabb előítéletek kialakulását.
-         A gyermeket védeni kell a fizikai, lelki erőszakkal szemben.
-         Sajátos nevelést igénylő gyermekkel való kiemelt foglalkozás minden óvodapedagógus kötelessége.

Célunk:
A prevenció, korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának csökkentése. Szükség szerint beavatkozási gyakorlat családhoz illesztett segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel.
Multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció, ami az inkluzív pedagógia természetes szemlélete.
Elveink:
-         A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembevételével a családi nevelés erősítése a rászorulók körében.
-         Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtése, a kialakult előítéletek lebontása, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.
-         Szoros kapcsolat kialakítása a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal.

Figyelembe vesszük:
-         A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket
-         A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és a migráns gyermekek számára

Kompetenciák és feladatok a gyermekvédelem területén:

 Az óvodapedagógusok kompetenciái:
-         A gyermek és szülők jelzéseinek fogadása.
-         A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezése.
-         Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztés.

Az óvodapedagógusok feladatai:
-         Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermeke óvodába kerülését és járását.
-         Figyelemmel kíséri a rendszeres óvodába járást, jelzi az igazolatlan hiányzást.
-         Információkat ad, rendkívüli változásokról tájékoztatást nyújt a gyermekvédelmi felelős felé.
-         Biztosítja a gyermeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő,- óvó intézkedésre javaslatot tesz.
-         A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti.
-         A problémákat a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri, speciális fejlesztést végző szakemberhez irányítja a gyermeket.
-         A gyermek fejlődésének dokumentációjában nyomon követi a személyiség fejlődését, egyéni bánásmódot, differenciált fejlesztést alkalmaz. Megtervezi a felzárkóztatást, tehetséggondozást.
-         A szülőkkel megfelelő együttműködő kapcsolatot alakít ki.
-         Közreműködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében.

A gyermekvédelmi felelős kompetenciái:

-         A pedagógusoktól beérkező információk gyűjtése.
-         Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket.
-         A nevelési év során rendszeresen konzultál a csoportos óvónőkkel az esetleges változásokról, problémákról.
-         Tájékoztatja az óvónőket a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, törvények változásairól.
-         A fogadóórák alkalmával a szülők rendelkezésére ál a felmerülő problémák és kérések megoldásában.
-         A faliújságon tájékoztatja a szülőket az őket érintő témákban.
-         Folyamatos kapcsolatot tart a családsegítőkkel.
-         Évente beszámolót készít az óvodapedagógusok és az óvodavezető felé.
-         Felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart az
-         * óvoda gyermekorvosával, védőnővel
-         * Nevelési Tanácsadóval
-         *Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

Óvodavezető kompetenciái:

-         Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.
-         A gyermek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése, -az egyenlő hozzáférés, a multi és interkulturélis nevelés biztosításának, a befogadó nevelés megvalósulásának, az egészséges életmód kialakításának, a HH-s gyermekek speciális fejlesztésének, - és az érvényesítés ellenőrzése.
-         Határozott kapcsolatfelvétel az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel.

Az óvodavezető feladatai:
·        Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról.
·        Évente egy alkalommal értékeli gyermekvédelmi munka eredményességét.
·        A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek.
·        Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és családsegítő személyéről és elérhetőségéről.
·        Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.
·        Felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel.



IV.           Az óvodai élet tevékenységei, formái és az óvodapedagógus feladatai.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Óvodánkban azt valljuk, hogy a valódi tanulás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el.
Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy a gyermek minél több tapasztalathoz jusson, átélhessen élményeket és kielégíthesse természetes kíváncsiságát.
Ezért az óvodai tanulás útja nem lehet más, mint a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás, melyben a gyermek képességeinek fejlesztése egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyermekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyermekhez mért tempóban történik. Ez egyrészről történhet spontán módon, szabad játékban való tanulással, illetve tervszerűen előkészített és felajánlott, játékban való tanulással. Mindkettő ugyanazon tevékenységrendszerben folyik, különbséget az óvónő és a gyermekek részvételét illetően teszünk.
Az örömteli cselekvés közben a felnőttek és a gyermekek egymás modelljeivé válnak.
A tevékenységekben megvalósuló tanulás alapritmusát az évszakok váltakozása adja, mely magába foglalja az ünnepek, hagyományok, és a hétköznapok váltakozásait is.

Az óvodapedagógus által szervezett tevékenységek:

·        Választható tevékenységek – egyéni vagy mikro csoportos tevékenységet jelent, amelyben a gyermek öntevékenyen vesz részt, az óvónő azonban tudatosan tervezi.
·        Kötött tevékenységek – testnevelés, mese, kirándulás, bábszínház stb. valamint azok a tevékenységek, programok, amelyekben minden gyermek részt vesz.
·        Az óvónők által tervezett témakörök feldolgozása a különböző műveltségterületeken szervezett tevékenységekben komplex módon valósul meg, melyben lehetőség nyílik a gyermekek számára a téma sokirányú megközelítésre, a sokoldalú képesség fejlesztés megvalósítására.

Az óvodapedagógus feladatai:

-         Az óvónő hozzásegíti a gyermeket ahhoz, hogy ismereteit, tapasztalatai úton szerezhesse meg.
-         Az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységet minden esetben a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására tapasztalataira építi.
-         Megteremti azokat a játékos helyzeteket és tanulási alkalmakat, melyben a gyermek képességeinek fejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan, gyermekhez igazított módszerrel, eszközzel történik oly módon, hogy általa kielégíti a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését.
-         Lehetőséget kínál a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a kutatás, a felfedezés örömét, és megtapasztalhatja saját teljesítőképességét.
-         Személyre szabott, pozitív értékelésével közvetett módon segíti a gyermek iskolai beilleszkedését.

Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze.
Az óvodába kerülő gyermek első játszótársa a felnőtt. Mi óvónők, akik először utánozható mintát adunk, a szabad játékfolyamat kialakulása után bevonható társak maradunk, majd a játékfolyamat elakadásakor segítővé, kezdeményezővé válunk. A szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete.
Óvodánkban nevelő munkánk során törekszünk arra, hogy ez a szükséglet mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és zavartalanul kielégüljön. Szeretnénk, ha a gyermekben megmaradna a játék öröme, az önálló alkotás, a felfedezés, a változás izgalma, lendítő ereje.
A játékban természetes beszédre és társaikkal való kommunikációra ösztönözzük a gyermekeket. A szabályközvetítést beszélő környezet kialakításával tesszük könnyebbé számukra. Az elmélyült jó játék kihat a gyermek testi, értelmi erőinek, erkölcsi, esztétikai érzelmeinek fejlődésére, ezért fontosnak tartjuk, hogy ennek feltételeit az óvodában eltöltött idő alatt a gyermek számára biztosítsuk.
A játékban megoldási módokat kaphat bizonyos viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit, és újra élheti kellemes élményeit, melyhez óvodánk igyekszik olyan bizalommal teli, felszabadult légkört teremteni, melyben ez lehetségessé válik.
A legtöbb ismeretet a játékon keresztül tudjuk a gyermekek felé közvetíteni, elmélyíteni. Ennek érdekében óvodánk óvónői számos élményszerzési lehetőséget biztosítanak.
Valamennyi óvodai csoportban törekszünk az optimális feltételek biztosítására, ezzel elősegítve a gyermeki kreativitás fejlődését, erősödését.

Játékformák:
·        gyakorló játékok
·        szimbolikus szerepjátékok
·        konstruáló játékok
·        szabályjátékok

Az óvónő feladatai:
-         Tudatosan van jelen a játékfolyamatában, mellyel biztosítja az élményt adó tevékenység kreativitást fejlesztő és erősítő indirekt irányítás felelősségét.
-         Biztosítja szabad játék elsődlegességét az óvodai nevelésben.
-         Kommunikációja minta értékű.
-         A szülők, család mellett utánozható mintát nyújt a játéktevékenységre, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé válik, ha a játékfolyamat elakad. Jelenlétével lehetővé teszi a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
-         Olyan játékhelyzeteket teremt, szituációk, élethelyzetek lehetőségét, melyben érvényesülhet a természetes beszéd, melyben a gyermekek szívesen kommunikálnak, kérdeznek, és kérdéseikre választ is kapnak. ( anyanyelvi nevelés terén )
-         Kérdéseivel inspirálja a gyermekeket a játékelképzelések megbeszélésére, reflektív ( visszaható ) szemlélettel segíti azok kibontakozását.
-         Tudatosan elfogadó, támogató jelenlétével elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását. A kérdések kérések dekódolásával elő mozdítja a döntési helyzetek megoldásának képességét a kortárs kapcsolataiban és a játék alakításában egyaránt.
-         Modellként szolgál a gyermek ötleteinek elfogadásában, segíti, támogatja pozitív visszajelzéseivel előre lendíti a gyermek játékát.
-         Gondoskodik a különbféle játékformákhoz szükséges eszközökről, valamint úgy helyezi el a csoportszobában, hogy a gyermek számára mindig hozzáférhető, ugyanakkor biztonságos legyen.
-         Biztosítja a tevékenységek tudatos megtervezésével és megszervezésével, a napirendben a szabad játékra elegendő idő álljon rendelkezésre.
-         Megszervezi azokat az élményszerzési lehetőségeket, amelyek a játékra hatással vannak: kirándulások, séták, bábelőadások, mesék. Biztosítja a feltételeket feldolgozásukhoz, újraalkotásukhoz.
-         Olyan magatartás és viselkedés formákat formál meg, amelyekkel a játéktevékenység minőségét, légkörét biztosítja: azonosuláshoz alkalmas modell, bevonható játszótárs, segítőkész, óvó, védő magatartás, problémafelvető, érdeklődő, tudatosan jelenlévő, szemlélő, tanácsadó, segítségnyújtó.
-         Biztosítja a szimbolikus és szerepjátékhoz megfelelő feltételeket: a belső terek tagolásával, azok változtathatóságával, rugalmas átalakíthatóságával, átjárhatóságával.
-         Segítséget nyújt a játékhoz szükséges eszközök elkészítésében.

Munka jellegű tevékenységek

A munka a tapasztalat szerzés, az együttműködés képességének, a céltudatosságnak, az önállóságnak és az önfegyelemnek az alakítója, ugyanakkor, fejleszti a gyermek mozgás és kontaktus teremtő készségét, számtalan ismeretet közvetít és szocializál.
A személyiség fejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató. Azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység ( az önkiszolgálás, segítés az óvónőnek, felnőtteknek, csoporttársaknak, velük együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet, a növény és állat gondozás  stb.) A gyermek munka jellegű tevékenysége a közösségi kapcsolatok, a kötelesség teljesítés  alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Azon túl, hogy fejleszti erkölcsi tulajdonságait, a szokás és norma rendszer megalapozásában is fontos szerepet játszik. Az óvodai munka a szervezett tanulás előfutára, amelyben a teljesítmény szerepe meghatározó.

Az óvónő feladatai:
-         megteremti a belső és külső környezetben végzendő munkák feltételeit. Megfelelő munkaeszközöket biztosít, azokat rendben tartja.
-         Hozzáférhető helyet biztosít a munkaeszközöknek, ahonnan a gyermek el tudja venni és helyre is tudja rakni. Ügyel a biztonságos munkavégzés szabályainak betartására.
-         Nyugodt légkört teremt. A gyermekek tevékenykedjenek önállóan, de bármikor lehetőségük legyen egymástól vagy a felnőttől segítséget kérni.
-         Fokozatosan vezeti be az egyes munkafajtákat, növeli a munka mennyiségét, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat.
-         Megfelelő időt biztosít a munka elvégzésére, kerüli a gyermekek egymásra várakozását.
-         Figyelembe veszi a gyermek meglévő tapasztalatait, élményeit, ismereteit és lehetőséget nyújt ezek különböző formában történő gyakorlására.
-         Törekszik arra, hogy a gyermek mindennapi munkálkodása során egyre inkább megismerje környezetét, egyre pontosabb információkat szerezzen az őt körülvevő világról. Ösztönzi őt arra, hogy tanulja meg a munkaeszközök célszerű használatát, tanuljon meg eligazodni szűkebb és tágabb környezete térbeli viszonyi között.
-         Munkavégzés közben magyarázatával, kérdéseivel ösztönzi a gyermek önálló véleményalkotását, segíti döntési képességei fejlődését. Figyelembe veszi a gyermek ötleteit, javaslatait.
-         Lehetőséget teremt a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák ( udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései ) gyakorlására, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok,-okozati összefüggések, műveletek megnevezésére, mondatba foglalására.
-         Buzdítással, magyarázattal, dicsérettel, személyes példamutatással formálja a munkavégzéshez szükséges attitűdöket.
-         A munkajellegű tevékenységek gyakorlására módot ad lányok és fiúk számára egyaránt.
-         Lehetővé teszi az SNI-s gyermekek munkajellegű tevékenységekben való részvételét, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat, és a szakember javaslatát. ( lassabb tempó, többszöri magyarázat, gyakoroltatás.)
-         A gyermekek egyéni fejlettségétől függően konkrétan, reálisan értékeli a gyermek munkáját, kifejezi örömét, elégedettségét az elvégzett tevékenységgel kapcsolatban.
-         Ráirányítja a szülők figyelmét arra, hogy tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, hogy beszélgessenek saját munkájukról is.



A külső világ tevékeny megismerése - matematikai tartalmú tapasztalatszerzés

Az óvodai élet tevékenység formái közül a külső világ tevékeny megismerését tartjuk olyan alapnak, integráló területnek, melyhez a további tevékenységformák kapcsolódnak.
Területei:
·        természeti környezet
·        emberi környezet
·        tárgyi környezet
·        hagyomány
·        természet és környezetvédelem

A gyermek a valóság felfedezése során nap mint nap színes élményeket szerezhet az őt körül vevő világról, szűkebb és tágabb természeti, emberi és tárgyi környezetről, a természet szépségeiről, a számok mennyiségek birodalmáról. A felfedezés során kialakul pozitív viszony a környezethez, emberi alkotáshoz. Tapasztalatai segítik környezettudatos tevékenységét, közvetett módon találkozik a természet és környezetvédelemmel.
Lehetősége nyílik megismerni szülőföldjét, annak tájait, az ott élő embereket.
Környezetének felfedezése során olyan tapasztalatokat szerez, amelyek az életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

Az óvónő feladatai:

-         Támogatja, ápolja, szorgalmazza a gyermeknek a világ megismerésére való törekvését olyan módon, hogy abban életkorának, egyéni képességeinek megfelelően biztonságosan eligazodjon.
-         Elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosít mind a spontán, mind a szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre a környezet tevékeny megismerésének folyamatában.
-         Megteremti a lehetőséget alkalmi és folyamatos megfigyelésekre, közvetlen tapasztalatszerzésre, olyan probléma helyzetekre, amelyek megoldásához a gyermekek közötti együttműködésre is szükség van.
-         Magyarország tájainak, a helyi nevezetességek megismertetésével, tárgyak gyűjtésével, hagyomány, néphagyomány ápolásával, az emberek szokásainak, tárgyi kultúrájának ismertetésével tapasztalatszerzési lehetőséget teremt, ünnepélyek, rendezvények szervezésével példát nyújt ezek tiszteletére, védelmére, szeretetére.
-         Támogatja, segíti a más kultúrából érkező gyermek családi szokásainak, kultúrájának megismerését.
-         Spontán helyzetek felhasználásával, problémahelyzetek teremtésével lehetőséget biztosít matematikai tapasztalatszerzésekre, bővíti a tevékenységekben alkalmazható matematikai lehetőségeket.
-         A tevékenység során figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, egyénre szabott, differenciált, a gyermekhez igazított módszereket, eszközöket alkalmaz.
-         Biztosítja a megfigyelésekhez, közvetlen tapasztalatszerzésekhez szükséges tárgyi eszközök gyermek számára is hozzáférhető és biztonságos elhelyezését.
-         Beszélő környezet kialakításával segíti a gyermek felé történő szabályközvetítést.
-         Tudatosítja a szülőben gyermeke környezet iránti érdeklődésének fontosságát. Ennek érdekében tájékoztatja őket az éppen feldolgozásra szánt témakörökről, tevékenységekről, bevonja őket a gyűjtő munkába.
-         A környezet megismerésének komplex integrált tevékenysoraiban biztosítja a gyermek számára a spontán és irányított beszélgetést.
-         Segíti a gyermek önálló véleményalkotását, megalapozza döntési képességét. Lehetőséget biztosít a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésére, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjére.
-         A gyermek cselekvési szükségletének, szokásainak, értékrendjének, döntési képességének fejlesztésével megalapozza a környezettudatos magatartást.
-         A környezettudatos magatartás megerősítését érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel valósítja meg.
-         Épít a gyermek meglévő tapasztalataira, ismereteire, élményeire.
-         Biztosítja a gyermek számára, megszerzett tapasztalatainak rendszerezését, bővítését, valamint ezek különböző tevékenységekben történő gyakorlását.



Irodalmi- anyanyelvi tevékenységek: Mese, vers

Az irodalmi érdeklődés megalapozása, az irodalomba való beavatás, olvasóvá nevelés elindítása a mondókákkal, versekkel, mesével történik. A mindennapos mesélésnek, verselésnek nagy szerepe van az anyanyelvi nevelésben, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításában. Megjelenik egyéb tevékenységeinkben.
Irodalmi élmények nyújtásával, az irodalmi érdeklődést kívánjuk felkelteni. Fontos számunkra, hogy a gyermekeink az irodalmi nevelésen keresztül esztétikai élményekre fogékony olvasóvá váljanak, műveltségüket megalapozzuk.
A mese segíti a gyermek erkölcsi fejlődését, a világban való eligazodását. A mesei motívumok, fordulatok a gyermek pszichés fejlődésével, jellegzetes gondolati, indulati, szemléleti vonásaival összhangban vannak. Fejlődik képzelete, fantáziája és az erkölcsi fejlődésére is kihat.
A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés valósul meg.



Az óvónő feladatai:

·        Anyanyelvünk, szülőföldünk ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevel. Felfedezteti anyanyelvünk gazdagságát és differenciáltan fejleszti a kommunikáció különböző formáit.
·        Naponta többször kezdeményez mesét, verset a gyermekek érdeklődésének megfelelően. Az életkori és egyéni sajátosságokat
Figyelembe veszi, egyéni bánásmódot és differenciált fejlesztést alkalmaz.           A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire épít.
·        Szokássá alakítja a mesélést a játékban, szabadidőben, alvás előtt.
·        Az irodalmi élmény együtteséből fakadó beszéd fejlesztő módszerek változatos alkalmazására törekszik ( mese produkció, drámajáték, dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok ).
·        Megfelelő anyag választással, kifejező előadásmóddal, az irodalom nyelvi stilisztikai eszközeinek kihasználásával a gyermeki beszéd- kommunikáció fejlődését, fejlesztését valósítja meg.
·        Változatos módszerek alkalmazásával segíti a gyermeki önkifejezés fejlődését, a saját vers és mese alkotás megalapozását. ( mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, utánzás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása képek alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mese mondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével).
·        Elősegíti a gyermeki vers és mese alkotás ábrázolással való kombinálással való fejlődését, az önkifejező képesség gazdagítása érdekében ( mese befejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, mese illusztráció kedvenc meséhez).
·        A gyermeket olyan élményhez juttatja, mely örömet okoz neki, közlési vágyat ébreszt benne.
·        Népi, klasszikus és kortárs irodalmi műveket alkalmaz. Megvalósítja a multi és interkultúrális nevelést, úgy, hogy figyelembe veszi a csoportösszetételt, a mese, a vers anyag megválasztását. Lehetővé teszi, hogy a gyermekek a más kultúrából érkező gyermek származási helyének meséivel ismerkedjenek.
·        Az irodalmi nevelés, fejlesztés során figyelembe veszi, hogy a gyermek otthonról milyen kultúrát hoz.
·        Megragadja azokat a lehetőségeket, amikor a gyermek mesélhet, verselhet.
·        A bábozás, dramatizálás eszközeit, képeskönyvet, mesekönyvet a nap folyamán hozzáférhetővé teszi a gyermek számára.
·        Biztosítja a mesemondáshoz szükséges belső atmoszféra megteremtését.
·        Kezdeményezi, hogy otthon a családban is rendszeres legyen a közös mesélés, verselés.

Zenei tevékenységek: Ének, zene, énekes játék

A zene olyan emberformáló erő, mely kihat az egész személyiségre. Fogékonnyá teszi a gyermeket a szép befogadására, formálja ízlését, emberi magatartását. A játékos mozgás ismétlések, a ritmussal, játékos csengésű szavakkal, tetszetős dallam fordulatokkal való játék örömmel, jó érzéssel tölti el.
A zene érzelmeket, hangulatokat tolmácsol, megszerettetése élmények útján történik, mellyel a zenei érdeklődés, vonzódás, a zenei anyanyelv megalapozása valósul meg.
Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy a zene a hozzánk járó gyermekek számára ne ritka pillanat legyen, hanem életük a gyermek életének természetes részévé váljon, az óvónő éneke, mondókázása, hangszerjátéka, az ölbeli játékok, a közös éneklések, énekes játékok, altatók, a CD-ről felhangzó komoly zenei részletek, a különböző tevékenységeket kísérő zenei élmény mindennapjaikat át szője.
Zenei nevelésünk - az alapvető feltételek biztosításával – Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokból merít. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyomány őrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A gyermek számára befogadható igényes kortárs zenei művészeti alkotásokat is felhasználjuk.

Az óvónő feladatai:
·        Az óvónő a nap egész folyamán lehetőséget biztosít zenei élményszerzésre, közös mondókázásra, éneklésre, a közös dalos játékra.
·        A zenei tevékenységi formákat változatos módszerekkel, a gyermek aktív részvételére támaszkodva szerzi meg.
·        A gyermek életkorának és egyéni képességeinek, meglévő ismereteinek, tapasztalatainak figyelembe vételével válogatja a zenei anyagot, és tervezi a fejlesztési célokat, feladatokat.
·        Megismerteti a gyermeket a dalokhoz tartozó játékok változatos formáival.
·        Segíti a gyermeket a zenehallgatással egy időben történő mozgásos kifejezés alkalmával abban, hogy hogyan lehet a zene közegében lenni, mozogni, zenélni, rajzolni, festeni.
·        Betekintést nyújt a magyar és más népek dalainak világába, továbbá a nemzeti etnikai kisebbség dalkincsének megismerésére is lehetőséget biztosít.
·        Megalapozza a zenehallgatás szokásait.
·        Támogatja a gyermek önkifejező szándékát, spontán megnyilvánulásait, A zenei alkotó készség alakulását.
·        Az éneklés, mondókázás során az óvónő figyelmet fordít a magyaros beszédhangsúly, hanglejtés használatára, a helyes levegő vételre, a helyes hangképzésre, a beszéd szervek ügyesítésére, a helyes szótagolásra, a szókincsbővítésre, mellyel természetes módon hatással van a gyermek anyanyelvi fejlődésére.
·        Gyakoroltatja a helyes légzés technikát.
·        Megfigyelteti környezetünk hangjait, a csendet.
·        Megismerteti a gyermeket néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatási módjával.
·        Megismerteti a gyermeket a ritmushangszerekkel.
·        Közülük néhányat a gyermek számára hozzáférhető helyen, biztonságos módon helyez el.

Vizuális tevékenységek: Rajz, mintázás, kézimunka

Vizuális tevékenységek során a gyermek az őt körülvevő világból érkező tapasztalatokat, élményeket, érzelmeket fantáziája segítségével vizuális, képi formában megfogalmazza, újraéli. A rajzolás, mintázás, kézimunka alkalmainak megteremtésével lehetősége van a gyermeknek az alkotás örömének megtapasztalására, a tér- forma – szín képzetének gazdagítására, esztétikai érzékenysége, szép iránti nyitottsága, igényessége alakítására.

Óvónő feladatai:

·        Esztétikus környezetet biztosít és törekszik a természetes, jó minőségű anyagok alkalmazására.
·        Lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermek maga fedezze fel a körülötte lévő világot és meglévő, majd egyre bővülő ismeretei, tapasztalatai nyomán képessé váljon a térben létező világ síkban történő ábrázolására.
·        Alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával ösztönzi a gyermeki ábrázolást, valamint törekszik a belső képek gazdagítására a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel.
·        Folyamatos lehetőséget biztosít a vizuális tevékenykedésre, a hozzá szükséges eszközök hozzáférhetőségét lehetővé teszi a szabad játéktevékenység során is.
·        A gyermeket az eszközök célszerű, biztonságos, kreatív használatára szoktatja. Törekszik a gyermek által használt eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezésére.
·        Bemutatja, megnevezi az egyes eszközöket, a különböző anyagokat, a rajzolás, mintázás, kézimunka különböző  technikai alapelemeit, munkafogásokat, megoldásokat, lehetőséget biztosít a gyakorlásra. Megalapozza az ábrázoló tevékenység szokásrendszerét
·        A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal fejleszti a spontán beszéd formáit: megszólítás, szándék nyilvánítás, kérés, tudakozódás különböző mondatfajták használata, szókincs bővítése, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, az ábrázoló tevékenységhez szükséges eszközök, anyagok megnevezése, stb.
·        A gyermeket az alkotás öröméhez juttatja. A gyermek alkotásait értékként kezeli. Igyekszik elérni, hogy a szülők is értékeljék gyermekük munkáját. Szorgalmazza, hogy a gyermek otthon is folytasson ábrázoló tevékenységet.
·        Figyelembe veszi a gyermek ötleteit, elképzeléseit, segíti a gyermeket az önálló elképzelések megvalósításában.
·        Tekintetbe veszi az egyes gyermekek közötti képességbeli különbségeket, egyéni bánásmódot, differenciált fejlesztést alkalmaz.
·        Megismerteti a gyermeket szűkebb és tágabb környezetében található esztétikus jelenségekkel, (  táj, időjárás, stb. )műalkotásokkal, ( festmény, szobor, épület ), természetes anyagokkal, valamint különböző magyar népi kismesterségek tevékenységeivel ( agyagozás, szövés, fonás, nemezelés, stb.) ezzel is erősítve a szülőföldhöz való kötődést.
·        Megismerteti más kultúrából érkező gyermek, más népek, népcsoportok vizuális kultúrájával is.
·        A sajátos nevelési igényű gyermek ábrázoló tevékenységeiben a szakember egyénre szabott segítségét kéri, ( lassúbb tempó, többszöri magyarázat, gyakorlás, stb.), hogy számára is biztosított legyen fejlődés lehetősége.
·        Azáltal, hogy a gyermeket képessé teszi az eszközök, technikák készségszintű kezelésére, mondanivalója vizuális kifejezésére, egyre ügyesebb kézmozgásra, elősegíti a sikeres iskolai beilleszkedést.

Mozgás – testnevelés

A rendszeres mozgással, testneveléssel kedvezően befolyásolhatjuk a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, és az egyes szervek teljesítő képességét.
Óvodánkban nem korlátozódik a mozgásigény kielégítése bizonyos napirendi időpontra.
Ennek kielégítése történhet a napirend minden időszakában, a folyamatos napirenddel, a gyermek mindennapi mozgáslehetőségének biztosításával, szervezett vagy szabad ( gyermeki kezdeményezéssel ) mozgáslehetőséggel. A feladat adás differenciált módon történik, figyelembe véve a gyermek életkori és egyéni sajátosságait. A csoportokban láb és tartásjavítási gyakorlatokat végzünk játékos módon, ahol a prevención van a hangsúly.

Óvónő feladatai:

·        Tájékozódik, felméri a gyermek mozgásigényét, fejlettségét, terhelhetőségét, mozgáskoordinációs problémáit.
·        Figyelembe veszi, hogy a szükségletek és képességek, a mozgás és mozgás igény gyermekenként különböző. Minden gyermek számára lehetőséget biztosít a mozgásra, a mozgás igény kielégítésére.
·        Láb és testtartást javító játékokat épít be a mozgásos tevékenységekbe.
·        Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségeket biztosít minden gyermek számára a csoportszobában, tornaszobában, udvaron, ill. óvodánk környékét kihasználva a sportpályán.
·        A fokozatosság elvének figyelembevételével megteremti a teherbírás, ellenálló és alkalmazkodó képességet, a biológiai fejlődést biztosító feltételeket.
·        A mozgásformák megnevezésével, a konkrét mozgásos tapasztalatokkal a szókincs bővítésére, nyelvi kifejezés mintákat ad, az elvont gondolkodást segíti.
·        Világos konkrét értékeléssel támogatja a pozitív énkép alakulását.
·        Törekszik a komplexitásra. A mozgásos játékok témáit a tervezett heti témákhoz kapcsolja.
·        Jó levegőjű, tiszta környezet biztosít a csoportszobában és a tornateremben, ahol a gyermeke mozgásos tevékenysége folyik.
·        Az együtt mozgás élményének biztosításával segíti elő a gyermek én határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, a szabálytudat, az alkalmazkodás, a kooperáció képességének fejlődését.
·        A mozgás megszerettetésében együttműködik a családdal, óvodai programok szervezésével, tanácsokkal formálja szemléletüket.
·        Biztosítja a feltételeket a gyermek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezésével. A testnevelési tevékenységek alkalmával két felnőtt személy jelenlétét biztosítja. ( óvónő-óvónő, dajka-óvónő)


VII.        A fejlődés jellemzői óvodáskor végére
Amíg a gyermek eléri az iskolai életének eléréséhez szükséges szintet, az egy hosszú folyamat, mely már az óvodába fogadással elkezdődik és az óvodáskor végéig tart. Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy ennek elérésében a legoptimálisabb formában segítsük a gyermeket
A szülőnek joga van az óvodapedagógus javaslatát figyelembe véve élni a rugalmas iskolakezdés lehetőségével.

Az óvónő feladatai:

·        Megteremti a játékba integrált tanulás feltételeit: kreativitást elősegítő, sok érzékszervet foglalkoztató és a felfedezés lehetőségeit biztosító, beszélő környezet kialakításával.
·        Megalapozza a tanulás alapkészségeit : a gyermek aktivizálásával, kellő önállóság biztosításával, egy megoldáshoz több választási lehetőség biztosításával, egyéni ötletek támogatásával.
·        Figyelembe veszi az érési folyamatokat.
·        Figyelembe veszi az egyéni adottságokat, képességeket, készségeket, differenciáltan alkalmazott eszközeivel.
·        Segítséget nyújt minden szülőnek annak az eldöntésében, hogy gyermeke mikor kezdje meg az iskolát.
·        Beszélgetésekkel, tájékoztatásokkal segíti a szülőket abban, hogy megismerjék milyen pozitív hatások szükségesek a megfelelő érési folyamatok megvalósulásához.
·        Lehetőséget biztosít a tanító nénik megismerésére. ( Látogatások a csoportban ha kell többször is az év folyamán.)

Testi feltételek

·        Teste arányosan fejlett, a betegségekkel szemben ellenálló, teherbíró.
·        Mozgása összerendezett, harmónikus.
·        Erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációja, finommotorikája, képessé válik az írás elsajátítására.
·        Kialakul oldalisága.
·        Testi szükségletei kielégítését, viselkedését szándékosan tudja irányítani.
·        A gyermek testének arányai megváltoznak, s ennek következtében változnak fizikai képességei is Megindul a fogváltás.


Lelki feltételek

·        lelkileg egészségesen fejlett, nyitott, érdeklődő, kreatív.
·        Alkotó módon vesz részt a különböző tevékenységekben egyedül és társaival együtt.
·        A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek: érzékelése, észlelése differenciálódik, az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés.
·        A megismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap felidézés, kialakul benne a szándékos figyelem képessége, növekszik tartalma, terjedelme, könnyebbé válik annak megosztása, átvitele, ennek következtében alakulni kezd elemi, fogalmi gondolkodása.
·        A hangokat tisztán ejtve, folyamatosan, választékosan fejezi ki magát, beszéde grammatikus.
·        Képes végig hallgatni mások beszédét és megérti azt.
·        A gyermek képessé válik az ok-okozati összefüggések felismerésére, megállapítására.
·        Az iskola érett gyermek képes igazi kérdéseket feltenni, 10-15 percig koncentrálni szabadon vállalt munkájára, valamilyen feladatra, tágyra, összefüggésekben gondolkodni, valamit pontosan megmagyarázni.
·        Helyesen használja a múlt időt, emlékezete tudatossá válik.
·        Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, annak védelméről és megóvásáról.
·        Ügyel saját személyének és környezetének rendjére, épségére és tisztaságára.
·        Már várja az iskoláskor tanulási formáit.
·        Érzelmi élete összetettebbé, nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válik.
·        Kezd különbséget tenni a külső és belső világ között, a kívánság és a valóság között. Vágyik arra, hogy felnőttben követendő és követhető tekintélyt lásson, akit szeretetből megajándékozhat bizalmával.
·        Rendelkezzen elemi szinten az önelfogadás, önértékelés képességével.

Szociális feltételek

·        Képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel, gyermekkel egyaránt, elfogadja a különbözőségeket.
·        Képes a szabályokhoz alkalmazkodni, szükségleteit késleltetni, rugalmasan alkalmazkodik az új szabályokhoz.
·        Önállóbbá, kitartóbbá válik a munkavégzés során.
·        Jártas a különböző munkajellegű tevékenységekben.
·        Megalapozott feladattudattal, feladattartással rendelkezik.
·        Tudja hova tartozik, tisztában van nemzetiségével.
·        Toleráns társaival, elfogadja, hogy nem vagyunk egyformák.
·        Empátiája alakulóban van.
·        Ismeri az alapvető viselkedési formákat, erkölcsi normákat, tisztelettudó.
·        Ismeri a konfliktusok megoldásának szociálisan elfogadott formáit.

A sajátos nevelési igényű gyermek folyamatosan, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett éri el az iskolai alkalmasság szintjét.


Nevelési programunk végrehajtásához szükséges tervezési feladatok

Óvónő feladatai:

-         Vezeti a Felvételi – és mulasztási naplót.
-         Vezeti a csoport naplót, mely a helyi nevelési programhoz igazított.
-         Minden gyermek fejlődését nyomon követi az óvodába kerüléstől az iskolába kerülésig. – Fejlettségmérő lapok –
-         A szülő kérésére fejlesztési javaslatot készít.


Záradék


Programunk módosításának lehetséges indokai:

·        Ha szervezeti átalakulás történik
·        Ha törvényi változások indokolják
·        Ha nevelőtestületünk más program bevezetéséről dönt
·        Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol

Átdolgozott Helyi Nevelési Programunk érvényességének ideje:
                            2010.09.01.-2015 08.31.

Legitimációs záradék

Egyetértését nyilvánította :……………………………. az óvoda szülői közösségének nevében:

……………………………………………………………………………………
Elfogadta: Az óvoda nevelő testülete……………………………………………………………………………

A nevelőtestület nevében:……………………………



                                                                                        Bereczkiné Ulehla Anna
                                                                                             Óvodavezető

Jóváhagyta: Sóskút Község Önkormányzat Képviselőtestülete

…………………………………………………………………………………

                                                                                        

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése