Navbar

2015. január 20., kedd

A logopédia jelentősége

Kedves Szülők!

Mindannyian tudjuk, milyen fontos az óvodáskor gyermekeink beszédfejlődése szempontjából, és ilyenkor szembesülünk az első beszédhibákkal is. Ez talán ijesztő először, de megfelelő odafigyeléssel, és segítséggel kezelhető, valamint későbbi problémákat is megelőzünk vele.


Mivel sokan érintettek vagyunk és lehetünk a témában, ezért megkértük óvodánk logopédusát, Pató Zitát, hogy készítsen egy összefoglaló leírást a munkájáról, a beszédhibákról, a logopédiai foglalkozások fontosságáról, a különböző feladatokról, a szülők kompetenciájáról, az otthoni gyakorlásról, stb.


Biztosak vagyunk benne, hogy sokunknak segít, ad ötletet, és támogatást. Amennyiben további kérdésetek lenne a témakörben, keressétek nyugodtan Őt a logopédiai szobában, de terveink között szerepel, hogy a témát „visszük tovább” és a logopédiához tartozó egyéb témaköröket is érintünk majd.

Jó olvasást kívánunk!
Dimbes-Dombos Óvoda SZMK csapata

A logopédia jelentősége – néhány információ és jó tanács óvodánk logopédusától


13 éve dolgozom a faluban, mint gyógypedagógus. 11 évig az iskola logopédusa voltam, mellette heti 4 órában láttam el a nagycsoportos beszédhibás gyerekeket. Az oktatás átszervezése során az Érdi Pedagógiai Szakszolgálat szakembere lettem. Jelenleg a Szakszolgálat logopédusaként látom el heti 10 órában a sóskúti óvoda nagycsoportosait.

A logopédiai munka az ötödik életévüket betöltött gyerekek szűrésével kezdődik. Ez a szűrővizsgálat nem csak a gyerekek beszédállapotát, de a fontosabb részképességek érettségi szintjét is feltérképezi. A kiszűrt beszédhibás gyerekek ezután heti két alkalommal logopédiai fejlesztésben részesülnek.

Azt szoktam mondani a szülőknek, hogy a beszédhiba nem tragédia, de nem tréfadolog. Komolyan kell venni. Későbbi tanulási zavarokat, pl. olvasás-, írástanulási nehézséget sok esetben elhúzódó, több hangra kiterjedő beszédhiba előz meg. Ezért fontos idejében felfigyelni a problémákra, és kezelni azokat.
A beszédhibák hátterében, a legtöbb esetben két ok állhat:
-          észlelési problémák, vagy motoros, kivitelezési nehézségek.

Ép beszédfejlődés ép hallást feltételez. Ezért súlyosabb, makacsabb esetekben a gyerekek hallását orvossal is meg kell vizsgáltatni, hogy kizárhassuk a hallássérülés gyanúját. Sajnos az óvodás évek jellemző betegségei a megfázásos hurutos megbetegedések. Amikor egy gyerek orr- és arcürege váladékkal telik meg, az időszakos, vezetéses halláscsökkenést okoz, melynek mértéke akár 30dB-es is lehet. A beszédfejlődésnek ebben az érzékeny időszakában bajt okozhat, ha évente több hónapig be van dugulva a gyerek orra. Ezért törekedni kell a megelőzésre és a gyors gyógyulásra. Megnagyobbodott orrmandula szintén forrása lehet az említett problémáknak. Fontos, hogy a gyerekeket minél előbb megtanítsuk orrot fújni.

Előfordul - sajnos egyre nagyobb számban -, hogy ép hallás mellett, gyenge a gyerekek auditív feldolgozási készsége, vagyis beszédészlelési, beszédértési nehézséggel küzdenek. Ez azt jelenti, hogy pl. a gyerek nem észleli helyesen a hangok sorrendiségét. Ahhoz, hogy helyesen visszamondjunk egy szót, először analizáljuk, hangokra bontjuk azt, majd szintézissel újra sorba rakjuk, és motorosan kivitelezzük a hangsort. Ez egy bonyolult folyamat.

Előfordul, hogy a gyerek nem észleli a különbséget bizonyos hangok között. (k-t, d-b-p, s-sz stb.) A fent említett feldolgozási nehézségek később komoly problémát okozhatnak az olvasás-írás tanulásakor. Beszédértési gondokról akkor beszélünk, ha a gyerek nem rendelkezik megfelelő szókinccsel, vagy nem tudja értelmezni a grammatikai szerkezetet, ezért nem mindig érti a hallottakat.

A beszédészlelési- és értési területek fejlesztéséért a szülő nagyon sokat tehet. Az igazi, élő, egymás felé forduló kommunikáció csodát tesz. Meg kell teremteni a meghitt egymásra figyelő pillanatokat, amikor a kommunikációnk nem háttértevékenység közben történik (pl. mosogatás, vezetés), hanem 100%-os egymásra figyelésről szól. A mese azon túl, hogy fejleszti a gyerekek képzelőerejét, figyelmét, fejleszti a szókincset, a nyelvtani rendszerben való tájékozódást. Fontos, hogy a mesélésben a gyerek ne mindig csak hallgató legyen, vonjuk be, kérdezzünk vissza. Vitassuk meg az eseményeket, mondja el a véleményét, kérdezzük meg: szerinted mi fog történni? Szerinted helyesen tette, vagy gonoszul viselkedett? Te mit tennél?

Nem vagyok tv ellenes, szerintem a mai világban az ismeretszerzés fontos csatornája lehet a televízió. De a tv előtt egyedül nevelkedett gyerek helyzete szomorú.
Egy meghitt helyzetben, közösen megnézett, jól megválasztott mesefilmet éppúgy feldolgozhatunk, megbeszélhetünk együtt, mint egy népmesét. Amíg azonban az elmesélt történet során a gyerek a saját lelke és képzelete képeivel dolgozik, olyanokkal, amiket fel tud dolgozni, addig a tv-ben készen kapott agresszív, vagy félelmetes képekre nincs felkészülve, megrázzák őt. Ennek nem szabad kitenni egy gyereket.

A beszédhibák másik oka a motoros kivitelezés nehézsége. A mozgásfejlődés menete a nagymozgások érésén át halad a finommozgások felé. Ha egy gyerek mozgáskoordinációja éretlen, akkor a beszédmotorikája és a kézügyessége is gyenge lesz. Ha gyengén tájékozódik a térben, akkor a rajzolás sem lesz könnyű számára, és a nyelv is ügyetlenül mozog majd a szájtérben.
Sok nagyon egyszerű, okos játék van, ami segíti a gyermek beszédészlelésének fejlődését, egyúttal pedig előkészíti az olvasás-, írástanulás folyamatát.

Játszunk sokat a szavakkal!
-          Keressük meg, hogy milyen hanggal kezdődik, vagy végződik a szó!
-          Játsszunk szóláncot, a szó utolsó hangjával kezdődjön a következő!
-          Keressünk hangokat! (pl.: Van benne S?)
-          Bontsunk hangokra szavakat! (c-i-c-a)
-          Mondjunk ki hangra bontva szavakat, a gyerek pedig próbálja kitalálni, hogy mire gondoltunk!
-          Tapsoljunk le szótagolva szavakat!
-          Mondjunk értelmetlen szópárokat, a gyerek pedig mondja meg, hogy egyforma, vagy nem egyforma! (pl. zúgy-zsúgy, pety-pety, mus-mús stb)

Az artikulációs és nyelvizmok ügyesítésére sok jó ötletet kitalálhatunk magunk is.
Néhány ötlet kedvcsinálónak:
-          Csináljunk kanalat a nyelvünkből, tegyünk bele mazsolát, vagy zizit! Tartsuk meg sokáig!
-          Tegyünk ropit a nyelvünkre és „lifteztessük” fel, le!
-          Kenjünk lekvárt az alsó és a felső ajkunkra, nyissuk nagyra a szánkat és a nyelvünk hegyével „kóstoljuk” meg fent és lent!
-          Szórjunk Zizit a tányérra, szedjük fel egyenként a nyelvünkkel!
-          Szívószállal „pakoljuk” át egyik tányérból a másikba a babszemeket!

További játékos ötletek képekkel: http://gyereketeto.hu/tanulas/logopedia-otthon
Otthoni gyakorláshoz ajánlott könyvek:
Gósy Mária és Imre Angéla - Beszédpercepciós fejlesztő modulok (Nikol Kkt.)
Szakácsné Kupeczki Éva: Játék a hangokkal - feladatgyűjtemény hangzódifferenciálás fejlesztéséhez 5-7 éves korú gyerekeknek (Szalay Kiadó)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése